Somlyódyné dr. Pfeil Edit előadása zárta a Nyugdíjas Egyetem 2012-13-as szemeszterét

Somlyódyné dr. Pfeil Edit, tanszékünk docensének előadásával zárult a Széchenyi István Egyetem Nyugdíjasegyetem 2013-as tavaszi szemesztere 2013. május 13-án. Az előadás címe: A "jó állam" eszméje és a helyi-területi közigazgatást érontő reformok. 

A Nyugdíjasegyetem záró előadása a Kisalföld összegzésében:

»A szolgabíró lovától a kormányablakig 
A magyar közigazgatásban 1994 óta folyamatosan reform zajlik, az aktív állam kiépítésének vagyunk tanúi. A cél egy eredményorientált és költséghatékony rendszer megteremtése, de nem szabad elfelejteni, hogy a közigazgatás középpontjában az ember áll. Tehát a társadalom igényeinek és erőforrásainak érdemi bekapcsolása kulcsfontosságú tényező. 
Somlyódyné dr. Pfeil Edit egyetemi docens A "jó állam" eszméje és a helyi-területi közigazgatást érintő reformok címmel tartott előadást a Nyugdíjasegyetemen. Először arról beszélt, hogy a közjó fogalmának három eleme van: az ember alapvető jogainak tiszteletben tartása, a társadalom szellemi és anyagi javainak gyarapítása, a társadalom és a tagjainak békéje, biztonsága. A közjó megvalósítója az állami és a vállalati szféra. 
A közjó fogalmát már az ókorban használták. Manapság az államtól az emberek ebből a szempontból méltányosságot és szolidaritást várnak, azt, hogy kiegyenlíti a különbségeket. S a közigazgatás maga a cselekvő állam, amely képes megteremteni a közjót. A legújabb közigazgatási reformot a kormány 2011 júniusában hirdette meg és Magyary Zoltánról nevezte el, aki a közigazgatás racionalizálásáért felelős kormánybiztos volt a két világháború közti időszakban. Korát megelőző gondolatának számított a közigazgatás teljesítményeinek vizsgálata, a gazdaságosság szempontjainak érvényesítése. Megtervezte a statisztikai adatgyűjtést például. A róla elnevezett programban megjelenik a "jó állam" eszménye. Az állam szerepét növeli, az állami feladatokat újradefiniálja. Két szervezetrendszert különböztet meg. Az egyik az államigazgatás, ami a kormány hierarchiális irányítása alatt áll, a másik az önkormányzati igazgatás, ami demokratikus logika alapján működik. 2011-ben a magyar parlament úgy döntött, hogy a közigazgatás kiemelt egysége a megye. Míg korábban, 2002 és 2010 között megkísérelték a közigazgatás középszintjének megnövelését, régiókat alakítottak ki. Az új rendszer viszont a megyei kormányhivatalokba integrálta az állami feladatokat szervező szervek többségét. 
A szocialista időszakban a járásrendszer volt a közigazgatás alsó középszintje, a megyei tanácsok alkották a felső középszintet. 1971-ben született meg a döntés a járások fokozatos megszüntetéséről. Az átmeneti időszakban még működtek a járási hivatalok, intézték az emberek ügyeit, de képviselőtestületeik már nem voltak. A magyar területi közigazgatás történelmileg háromszintű volt: kormány - központi szint, megye - felső középszint, járás - alsó középszint. 1994 óta kétszintű az önkormányzati rendszer: megyei és helyi önkormányzat. 2013 januárjától újra bevezették a járásokat a közigazgatási rendszerbe, képviseleti feladat nélkül. A megyei önkormányzatok státusza gyengült. Közszolgáltatói funkciói nagyrészt az államhoz kerültek, kórházak, speciális szociális intézmények, szakképző iskolák és kollégiumok. A megyei levéltárak a Magyar Nemzeti Levéltárba tagozódtak be. A megyei hatókörű múzeumok és a megyei könyvtárak a megyei jogú városok fenntartásába kerültek. A megyei önkormányzat 2012-től terület- és vidékfejlesztéssel, területrendezési tervezéssel foglalkozik, koordinálja a települési önkormányzatok felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét. 
A XV. századtól nevezték a szolgabíró illetékességi területét járásnak. Általában lóháton egy nap alatt bejárható területe és főként adóbehajtási funkciója volt. 1876-ban a járások határait, székhelyeit rögzítették. 1950-ben 140 járás működött, majd áttértek a városkörnyéki igazgatási rendszerre. 2013. január 1-jével 175 járás és 23 fővárosi kerületi járás alakult meg. A szaktárca szerint három-négy év alatt lehet a legfejlettebbek szintjére felzárkóztatni az országban működő járási hivatalokat. Ez jelzi, mekkora változást jelent ez. Ugyan korábban is éppen 175 többcélú kistérségi társulás működött az országban, de ezek határai a járási rendszerben módosultak. Ez az úgynevezett állami térszervezés, ami felelősségteljes feladat, ugyanis biztosítani kell az embereknek, hogy elérjék az ügyintézési helyeket. A lakosság megkérdezése alapján a legtöbben 15-20 kilométert tartanak elfogadható utazási távolságnak ebből a szempontból. Ha csak ezt veszik figyelembe, akkor sokkal több, több mint háromszáz járásra lett volna szükség, de azokat fenn is kellett volna tartani. Minden település ahhoz a központhoz került, amitől az országos közúthálózaton, kilométerben mért távolsága a legkisebb volt. A megyehatárt átlépő mozgásokat persze ki kellett hagyni. 
A járási hivatal a megyei kormányhivatal kirendeltsége, általános elsőfokú hatóság. A járások között jelentős népességszámbeli különbségek vannak. A Dunántúlra a kisközségek jellemzőek, míg az Alföldre az óriási falvak s nagyobb távolságra is vannak egymástól, így kettő-hat is alkothat járást. A járáshatárok kialakítását széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés övezte az interneten. Figyelemmel voltak a meglévő kapacitásokra, az okmányirodai hálózatra. A feladat- és hatáskörök forrását a korábbi jegyzői államigazgatási hatósági feladatok jelentették, amelyek nem igényelnek helyismeretet a mérlegelésnél. Járáson belül több kormányablak lehet és települési ügysegédek hetente a polgármesteri hivatalokban is segítik az ügyintézést. 

Városiasodás 
A településhálózat meghatározó elemei, dinamikus centrumai a városok. Városunk 1900-ban 42 volt, 1990-ben 166, így húsz év alatt megduplázódott a számuk. Az ország 3152 településéből 2013-ban 328 városi rangú. A városi jogállású településen lakók aránya az 1990-es 61,9 százalékról 67,7 százalékra nőtt. A települési önkormányzatok 53 százalékához ezer embernél kevesebb tartozik, de csak a lakósok nyolc százaléka él ezekben a községekben. Ezért van szükség a közös hivatalokra, amelyek felváltották a körjegyzőség elnevezést. 

Győr-Moson-Sopron megye járásai 
Csornai járás: 33 település, egy város, 580 négyzetkilométer, 32.699 lakós. Győri járás: 35 település, egy város, 903 négyzetkilométer, 192.730 lakós. Kapuvári járás: 19 település, kettő város, 372 négyzetkilométer, 23.452 lakós. Mosonmagyaróvári járás: 26 település, kettő város, 900 négyzetkilométer, 72.590 lakós. Pannonhalmi járás: 7 település, egy város, 312 négyzetkilométer, 15.233 lakós. Soproni járás: 39 település, három város, 868 négyzetkilométer, 99.053 lakós. Téti járás: 14  település, egy város, 273 négyzetkilométer, 14.210 lakós. 

A kormányhivatalok szakigazgatási szervei: szociális és gyámhivatal, építésügyi hivatal, igazságügyi szolgálat, növény- és talajvédelmi, erdészeti, földművelésügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, nyugdíjbiztosítási igazgatóság, közlekedési, fogyasztóvédelmi felügyelőség, mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság, földhivatal, egészségbiztosítási, munkavédelmi és munkaügyi, népegészségügyi szakigazgatási szerv, munkaügyi központ, kulturális örökségvédelmi iroda. «

forrás: Rimányi Zita / Kisalföld - 2013.05.18.

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 

Események

Levelezős konzultációs hétvége 2017. november 17. - 2017. november 18.
Nyugdíjas Találkozó 2017. november 21. 15:00 - 20:00