Gulyást eszik és lovagol a magyar

„A nemzetkarakterológia belső megítélése arról szól, hogy a kiemelt nemzetelemek közül azokat hangsúlyozzuk, amelyek különösen sikeresek ránk nézve” – mondta lapunknak dr. Bugovics Zoltán szociológus.

A szakember elmondása szerint a 19–20. században kezdődtek azok a kutatások, amelyek a nemzettudattal foglalkoztak. Elsősorban azt vizsgálták, hogy az egyének nemzeti viszonyban miképp gondolkodnak, és mi az, amivel igazánképesek azonosulni. „Tény, hogy ma az egyik legerősebb identitásunk a nemzeti identitás. Ebben benne van a büszkeségtudatunk is: magyarnak valljuk magunkat is és erre büszkék is vagyunk” – hangsúlyozza a szociológus. „Minél távolabb élnek tőlünk, annál inkább sztereotipikus képet festenek a társadalmunkról. Tehát mit csinál a magyar? Gulyást eszik és lovagol. Ha magunkat jellemeznénk, a gulyást még csak-csak megemlítenénk, de a lovakat aligha. Nemzetkarekterünkben mégis lovas nemzetként tartanak minket számon, amelyhez történelmünk nagymértékben hozzájárul” – magyarázza dr. Bugovics Zoltán. Nemzeti tudatunk alappillérei – mint a Himnusz és a Szózat – tiszta és egyértelmű jellemrajzot mutatnak magyar mivoltunkról. „Lényegesen különbözik a himnuszunk a nemzetközi példáktól. Éneklésekor hangot adunk önostorozó szemléletmódunknak, tükröt tartva a múlthoz kötődő sérelmeknek, veszteségeknek” – mutat rá a szociológus. Érdekes kérdés azonban, hogy magyarként mit gondolunk magunkról és mi az, ami miatt felnézhetnek ránk? „A magyar identitás alapvetően pozitív elemekre épül a negatív aspesktusok ellenére is. Tehetségesnek tartjuk népünket, mi vagyunk azok, akik bármilyen körülmények között megélünk, illetve közvetlenek vagyunk a világ felé. A szlovák–germán–latin gyűrűből kiemelhető az egyedi anyanyelvünk. Büszkék vagyunk művészeinkre, tudósainkra, és nem utolsó sorban a szép országunkra. Kultúránkat, tudásunkat a szomszédos népek is méltatják, ismerik azokat a nagy magyar neveket, akik nélkül nincs nemzetközi tudományos élet. A rólunk kialakított nemzetkarakter azon is múlik, hogyan adjunk el magyarságunkat a világban, milyen az országimázsunk. Így a nemzetkarakterológia már nem egy passzív értékítélet” – teszi hozzá dr. Bugovics Zoltán.